• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/views.module on line 906.
  • strict warning: Declaration of views_handler_field_username_comment::init() should be compatible with views_handler_field::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/nodecomment/views/views_handler_field_username_comment.inc on line 48.
  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 744.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 607.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 159.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/okofzhu1/public_html/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 134.

Élelmiszer-hulladék

Kihívás

50%-kal kevesebb élelmiszert dobok ki, mint eddig.

Eredmény

Éves szinten megspórolok vagy 20 ezer forintot, és nem pazarlok feleslegesen.

Ha Magyarországon mindenki csinálná

Megkímélnénk a légkört egy húszezer fős város teljes évi üvegházhatású gáz kibocsátásától.

Adatok


29 kg CO2
274 gm2
15 pont


Bevállalnád? Lépj be!

Összes megtakarítás

6061 kg CO2
57266 globál ha

Mennyi élelmiszert dobunk ki?

Az Európai Bizottság szerint az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszereknek átlagosan 25%-a végzi a szemetesben.

A jelentés mögött álló 2010-es vizsgálat szerint a tagállamokban az élelmiszer-hulladék legnagyobb része – 76 kilogramm fejenként és évente – a háztartásokban keletkezik. Ez az összes kidobott hulladék (179 kg/fő/év) közel fele, amivel a háztartások vezetnek az ételek kidobásának terén (nagy pazarló még a feldolgozó szektor és a vendéglátás az összmennyiség 39 és 14%-ával, míg a sort a kereskedelem zárja 4%-kal).

Magyarországon a tanulmány – nagyrészt becsült adatai – szerint évente közel kétmillió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ez fejenként jó 180 kiló, ami nagyjából megegyezik az európai átlaggal.

Amiben viszont eltérünk az átlagtól: nálunk a legnagyobb mennyiséget (62%) a feldolgozóipar adja, míg a háztartások „csupán” az összmennyiség 21%-áért felelősek (a kereskedelem 6, a vendéglátás 11%-kal képviselteti magát a pazarlási versenyben).

Ez megfelel annak az általános trendnek, ami szerint a fejlett országokban a pazarlás elsősorban az élelmiszerlánc végén, vagyis a boltokban és a végső fogyasztónál jelentkezik, a szegényebb országokban viszont (ahol a fizetések sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, így az nagyobb értékkel bír az emberek szemében) elsősorban a termelés, előállítás helyszínén szükséges a nagyobb odafigyelés.

De még ha arányában és mennyiségében háztartásainkban nem is keletkezik annyi háztartási hulladék, mint a nálunk tehetősebb országokban, otthonainkban még így is közel 400 ezer tonna, azaz háztartásonként több mint 100 kiló élelmiszert dobunk ki évente!

Ha azt vesszük alapul, hogy Magyarországon 2008-ban háztartásonként körülbelül 1 tonna élelmiszert vásároltunk, akkor a megvásárolt élelmiszereknek ez mintegy 10%-a.

De miért is baj ez?

Magyarországon háztartásonként évente (2008-as adatok szerint) 421 ezer forintot költöttünk élelmiszerekre (üdítő- és alkoholos italok nélkül), aminek a fentiek szerint körülbelül tizedét dobjuk ki. Azaz odafigyeléssel és az élelmiszerhulladék megelőzésével háztartásonként átlagosan több mint 40 ezer forintot lehetne megspórolni évente. De ha nem is sikerült mindent megmenteni és megelőzni, még akkor is jelentős mértékben lehet ezen a téren spórolni.

Persze a pénz megint nem minden.

Élelmiszereink környezeti hatása kumulatív: előállításukhoz rengeteg természeti erőforrásra és jelentős környezetterhelésre volt szükség

  • kezdve a mezőgazdaság vízigényétől (ami minden szektor közül a legjelentősebb) és
  • a termeléssel járó talajhasználattól
  • a betakarítás és feldolgozás energiaigényén és következményein át egészen
  • a kereskedelemmel járó (pl. szállításból eredő levegő- és zajszennyezés, az utak és áruházak építése miatti természetrombolás), vagy épp
  • az otthoni tárolással és feldolgozással kapcsolatos problémákig (pl. energia- és vízfogyasztás, csomagolási hulladék keletkezése) bezárólag.

Mindez a hatás koncentráltan van jelen egy csülkös bablevesben, a mélyhűtőből kivett félkész és mélyfagyasztott szilvás gombócban, vagy épp a reggeli kávénkban.

Az élelmiszerek kidobásával, felelőtlen pazarlásával ezt az egészet kérdőjelezzük meg: elpocsékoljuk mindazt a vizet, energiát és egyéb ráfordítást, ami előállításukhoz kellett, egyben pedig értelmetlenné és teljesen feleslegessé is tettünk minden, előállításukkal és elosztásukkal összefüggő környezetterhelést.

Ráadásul a kidobott élelmiszer (nem megfelelő hulladékkezelés esetén) veszélyes gázokká (főleg metánná) bomolva a levegőbe kerülhet, nagymértékben fokozva az egyébként is fenyegető mértéket öltő üvegházhatást.

Összességében véve: számítások szerint az Európai Unió átlagában minden kiló élelmiszer-hulladék mintegy 2kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátásával járul hozzá a klímaváltozáshoz.

Mit (t)ehetsz?

Először is, gondold végig, mi lehet az oka annak, hogy időről-időre kisebb-nagyobb mennyiségű ételt „kell”, hogy kidobj.

Talán nem vagy tisztában

  • az élelmiszer értékével és jelentőségével?
  • az élelmiszer-hulladék által okozott problémáknak?
  • hogyan lehetne jobban tervezni és úgy intézni vásárlásaidat, hogy ne vásárold túl magadat?
  • azokkal a trükkökkel, amikkel a kereskedők rád tukmálnak egy csomó olyan dolgot, amire valójában nincs is szükséged?
  • a saját magad vagy azok korlátaival, akiknek épp főzöl (azaz nagyobb a szemed, mint a szád)?
  • olyan főzési trükkökkel, amikkel kevesebb „hulladék” keletkezik?
  • hogyan lehet megmenteni és újrafeldolgozni/-használni a maradékot?
  • az optimális tárolási feltételekkel?
  • azzal, hogy ami a csomagolás szerint épp lejárt, az még fogyasztható?

Mire a lista végére érsz, valószínűleg egy csomó takarékossági trükk magadtól is az eszedbe jut.

De jöjjön a végén azért néhány tipp a TudatosVásárló.hu-ról is:

  • Kezd a tudatosságot a vásárlásnál: készíts előre listát arról, hogy mit szükséges valóban megvenni, és ne dőlj be az akciónak. És semmiképp ne menj üres gyomorral vásárolni!
  • Gyümölcsöt, salátát és pékárut a lehető legkisebb mennyiségben vásárolj.
  • Nézd meg alaposan a termékek minőségét, szavatosságát, megfelelően szállítsd haza és a gyártó által javasolt módon tárold őket otthon.
  • Amint hazaérsz, azonnal rakd ki az árut hűtőbe, fagyasztóba vagy kamrába. Ha nincs lehetőséged hazamenni, a romlandó dolgok vásárlását halaszd inkább egy másik alkalomra.
  • Sajtot légmentes dobozban tárolj.
  • Amikor összeállítod a menüt, nézd meg, mi az, ami hamarosan lejár, vagy akár már le is járt, és használd először ezeket (időnként nézd át a készleteidet, és ha olyat találsz, ami romlani, molyosodni kezdett, szabadulj meg tőle minél hamarabb).
  • Szépséghibás zöldségekből, de akár frissek lehámozott héjából is remek zöldséges alaplé készíthető, ami aztán sokféle ételhez használható a víz + leveskocka kombináció helyett. A kész alaplé pedig ha nem fogy el azonnal, tejfölös poharakban lefagyasztható.
  • Tarts rendet a kamrádban, mélyhűtődben, nehogy elbújhasson ez-az, amit később már csak szag alapján tudsz megtalálni (a polcon pedig rakd azt előre, ami hamarabb lejár, hogy az fogyjon el először).
  • Ha épp hűtőgépet vásárolsz, inkább vegyél kisebbet – a nagyobba több mindent pakolunk, akkor is, ha nincs is szükség rá.
  • Ha egy már megvásárolt élelmiszer nem felel meg az elvárásaidnak, megpróbálhatod máshogy felhasználni (például a túl sós sajt kiváló lehet szendvicsben egy szándékosan alul sózott zöldségágyra téve).
  • Csak annyit készíts, ami biztosan el is fogy. Ha viszont mégis van maradék,
    • vidd be a munkahelyedre (biztos lesz ott egy-két éhes száj, aki örömmel fogyasztja, de neked is jobban esik majd a hazai, mint a menzakaja);
    • rendezz bulit, hívd át a barátaidat, hogy faljanak fel ők mindent;
    • add oda a rászorulóknak, becsomagolva tedd a kuka melletti padra;
    • nézz utána: egy csomó receptet direkt a maradékokra találtak ki (kérj tanácsot idősebb rokonaidtól, szomszédaidtól, vagy keresgélj az interneten – angolul pl. a Leftoverchef oldalon a maradékok szerint kereshetsz recepteket);
    • a maradékokat teheted levesbe, hozzáadhatod tojásrántottához vagy készíthetsz belőle szószt tésztához vagy rizshez (illetve itt az idő a kísérletezésre!);
    • a maradék kenyér és pékáru jól szellőző helyen megszárítva (nehogy megpenészedjen) és ledarálva remek zsemlemorzsa (a kenyérhéjból készítettet felhasználás előtt még pirítani sem kell, a kalácsmaradékból készített édes morzsa pedig süteményekhez kiváló);
  • A maradék ételt ne hagyd elől (a meleg ételt érdemesebb minél hamarabb lehűteni, és a főzést követő két órán belül hűtőbe tenni) – húsos leveseknél különösen vigyázz, a főzést követően ne hagyd a fazékon a fedőt, mert úgy megbuggyanhat az étel.
  • Végül: a már romlott dolgok sem biztos, hogy teljesen feleslegesek: a molyos mazsolának, magoknak télen nagyon örülnek a madarak.
Orsi Maya Molnár képe
Orsi Maya Molnár
3 év

Szinte semmilyen élelmiszert nem dobok ki. Ha marad valami, akkor a kóbor állatoknak adom. Egy kóbor cicát hónapok óta etetek, minden nap.

Ildikó Kovács_2 képe
Ildikó Kovács_2
4 év

én sem dobok ki soha semmit. általában figyelek arra, hogy ne legyen tömve a hűtő, így kénytelen vagyok mindig kreatívan főzni és minden alapanyagot felhasználni. ha az ember előre megtervezi a menüt, bevásárlólistával vásárol szinte kizárt, hogy felesleg maradjon. Amúgy meg a háziállat úgyis megeszik mindent, de télen még a varjak is örülnek egy kis maradéknak :)A konyhai zöldhulladék pedig nem szemét, hanem komposztálható nyersanyag!

krisztina0823 képe
krisztina0823
5 év

Nagyon kevés dolgot dobunk ki, azt is megeszik a kutyák. Ha nagy adagot főzök, akkor kis fazékba fagyyasztok le belőlle. Anett Sági nagyon találékony vagy! Gratula!

Anett Sági képe
Anett Sági
5 év

Ha pl. zöldpaprikát eszünk, a csumáját nem dobom el, hanem húsleves főzéskor a levesbe dobom. Ugyanígy járok el a zöldségzöld szárával is. Petrezselymes burgonya készítés után a petrezselyem szárát is a levesbe dobom. Káposzta torzsájából káposztakrémet készítek és kenyérre kenve esszük. Vöröshagyma héjából teát készítek. Gyümölcsök héját apróra vágom, megszárítom és ebből gyümölcstea lesz télen. Ha valamit mégsem tudok saját célra felhasználni, beledobom a moslékos vödörbe és a szomszéd sertései is jóllaknak. A használt olajat szintén jól záródó vödörben gyűjtöm, és ha megtelt, elviszem az egyik étterembe, ahonnan rendszeresen elviszik üzemanyag-készítéshez.
Ezernyi ilyen aprósággal éljük életünket és óvjuk környezetünket.

Luca képe
Luca
5 év

Hihetetlen erről olvasni, hogy pazaroljuk az ennivalót (is)! Nagyon nagy szégyen és nagyon nagy luxus ezt megengedni magunknak. Mi sosem dobunk ki semmit, inkább kevesebbet veszek és sűrűbben járok vásárolni, még ha időnként ez nem túl kényelmes. Az utolsó falatig felhasználok mindent, amit pedig végképp nem tudok, azt odaadom a szomszéd kutyusának, illetve a közeli parkban szétosztom a madarak között, akik nagyon hálásak érte.:-) A komposztálás is egy nagyon jó és hasznos dolog, hogy eltüntessük a felesleges maradékot. Sajnos a mai rohanó világban még arra sincs ideje az embereknek, hogy egyáltalán belegondoljanak ezekbe, hogy mennyire pazarló életet élünk. Ez is csak egy pici odafigyelést igényelne, utána már menne rutinból mindenkinek. Ezt az oldalt mindenkinek meg kellene ismernie, hogy tudatosítsunk magunkban sok mindent!!!

bonnyka képe
bonnyka
5 év

Péntekenként összeállítom a következő heti menüt, majd összeírom, hogy ezekhez mit kell megvennem (és megjegyzem, hogy mi az, ami már megvan). Így csak annyit veszek, amennyi valóban szükséges és nagyon ritka, hogy valami ránk romlik.

Csilla képe
Csilla
6 év

Szerencsére vannak nálunk húsevő és vega állatok is. Így nem megy semmi veszendőbe.

Panka73 képe
Panka73
6 év

Mióta azt esszük amit főzök, nem dobok ki szinte semmit!

micimacko